<p><strong>„Gyurcsány megérte a pénzét, de annyira nem volt tehetséges kormányfő, hogy ennyi kárt tudjon okozni. Rosszul teszi Orbán, hogy a saját táborát is azzal hecceli, hogy ha majd Gyurcsányt elviszik bilincsen, akkor lelepleződik az igazság. Semmi nem lepleződik le" - mondta lapunknak Kéri László, aki szerint a Bajnai-féle „fantáziátlan bürokraták" sokkal eredményesebben tudnak működni hosszabb távon, mint a „csodatévők".</strong></p> <p><img src="/files/images/2011/38/Keri_Laszlo.jpg" width="624" height="600" class="thickbox kisebbkep alignright" /><em>Hány ciklust jósol a Fidesznek a hatalomban?</em></p> <p>- Amikor másfél évvel ezelőtt kiderült a kormány összetétele, és láttam ezt az ágrólszakadt, szétszórt ellenzéket, ami jobban utálja egymást, mint a Fideszt, akkor arra gondoltam, hogy ebben a kormányban minimum két ciklus benne van. Aztán láttam az első hat hét kormányzását és július 2-án, amikor megjelent a kormányrendelet a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat kötelező kifüggesztéséről, már azt gondoltam, hogy ezeknek ez az egy ciklus is nyögvenyelős lesz.</p> <p><em>Miért lenne? Hátuk mögött a kétharmados többség, a szavazógépezet szinte hibátlanul működik.</em></p> <p>- Nem tudom, feltűnt-e, de néhány hónapja már nem halljuk a kétharmadra való hivatkozást. Az eredeti kérdésére válaszolva azt látom, kínkeserves lesz ez a négy év. A Fidesszel az történt, mint a rendszerváltás után minden kormánnyal: elherdálta a leghasznosabb időt, az első évet. Szimbolikus lépésekkel és a következő választási győzelem bebiztosításával volt elfoglalva, de közben figyelmen kívül hagyta azt az evidenciát, hogy a négy év kormányzás önmagáért beszél: ha sikeres, úgyis újraválasztják. A Fidesz ott élt a kétharmaddal, ahol erre nem volt széles körű igény: a szimbolikus politizálásban. Ahol viszont kellett volna élnie vele - mert ilyen erős felhatalmazás nem lesz többet -, ott nem tett semmit: mit tudunk például a felsőoktatásról? Hogy Hoffmann Rózsa a hatodik javaslatát is beadta. Mit tudunk az önkormányzatokról? Lényegében semmit. Pedig eltelt másfél év.</p> <p><em>Mert időközben a gazdasági szabadságharcra kell koncentrálni. A miniszterelnök szerint Svédország mellett mi vagyunk az egyik legjobb helyzetben, mivel csökkenteni tudtuk az adósságállományt.</em></p> <p>- Én ezt nem így látom. Szerintem Orbán Viktor lázasan ismételget egy olyan adatot, amely egyértelműen az ő másfél évéhez köthető: ez az államadósság rátájának a csökkentése. A miniszterelnök az egekbe tupírozza ennek a fontosságát. Ez valóban fontos, mert 70-100 milliárd forinttal csökkentheti évente az ország kamatterheit, ám ebből még nem lesz gazdasági növekedés. Sőt, a GDP-növekedés a második negyed-évben leállt. A jövőre nézve pedig hihetetlenül elkeserítő adat, hogy az építőipar teljesítménye visszaesett az 1999-es szintre, és a beruházási ráta továbbra is mínuszban van, ami csak háborús időkben szokásos. Abból, amit az Orbán-kormány magának megelőlegezett, hogy 2010 a stabilizáció éve lesz, 2011 a növekedés megalapozása, 2012-13 pedig már a 3-4 százalékos gazdasági növekedés kora, szerintem az égvilágon semmi nem fog teljesülni.</p> <p><em>Az ilyen kudarcok esetén minden kormány a külső gazdasági körülmények váratlan romlására szokott hivatkozni. Ezt teszi a jelenlegi kormány is.</em></p> <p>- Kétségtelen, hogy a nemzetközi gazdasági környezet nagyon nem kedvez a magyar gazdaságnak. Igen ám, de egy gazdaságnak nem kell feltétlenül ilyen szorosan tapadnia a nemzetközi gazdasághoz. A Fidesz az elmúlt másfél évben arra is fordíthatta volna az energiákat, hogy alakítson valamit a gazdaság szerkezetén. Most itt a baj, és be kellene ismerni, hogy amivel házaltak, hogy tudniillik minden probléma forrása Gyurcsány aljassága, az nem igaz. Gyurcsány megérte a pénzét, de annyira nem volt tehetséges kormányfő, hogy ennyi kárt tudjon okozni. Rosszul teszi Orbán, hogy a saját táborát is azzal hecceli, hogy ha majd Gyurcsányt elviszik bilincsen, akkor lelepleződik az igazság. Semmi nem lepleződik le.</p> <p><em>Ön szerint el fogják vinni?</em></p> <p>- Nem tudom. Azt viszont látom, olyan tömegű megoldandó probléma szakadt Orbán Viktor nyakába - és most szándékosan róla beszélek és nem a Fidesz-kormányról vagy a Fideszről, mert Orbán kezdett tavasz óta egyes szám első személyben beszélni -, ami életveszélyes egy olyan országban, ahol generációk szoktak hozzá, hogy minden jó és rossz a politikától származik. Hihetetlenül ostoba politikának tartom, hogy Orbán megpróbálja azt a látszatot kelteni magáról, hogy mindenre kész receptje van.</p> <p><em>Az egyik fideszes politikus a napokban azt mondta, hogy Orbán Viktor olyan lendületben van, hogy nincs szüksége a hatalmából származó erő használatára a saját akarata megvalósításához, hanem képes érvekkel meggyőzni a társait a maga igazáról.</em></p> <p>- Mindez addig működik, amíg tart a személyes varázs, amíg Orbán személy szerint jelen van. De a napi aprómunkában, a döntések végrehajtásáért felelős apparátusban már nem hat a személyisége. Sokszor átéltem, és sok helyzetben láttam, hogy Orbán hihetetlen hatással tud lenni emberekre, azokra is, akik egyáltalán nem úgy gondolkodnak, mint ő. Ám erre politikát alapozni nem lehet. A mai modern irányítási rendszerekben a Bajnai-féle fantáziátlan bürokraták sokkal eredményesebben tudnak működni hosszabb távon, mint az ilyen csodatévők.</p> <p><em>Ha már Bajnait említette, látja esélyét a visszatérésének? Lehet belőle egyszer a romokban heverő demokratikus ellenzék vezéralakja?</em></p> <p>- Nem tehetek úgy, mintha nem lennék vele szórványos kapcsolatban: az idén is többször találkoztunk. Szűkebb körben rendkívül felelősen igyekszik azt kommunikálni, hogy jelenleg nem lát olyan politikai feltételeket Magyarországon, hogy el tudna indulni ebben a versenyben, ugyanakkor nem zárja ki, hogy létrejöhet olyan konstelláció, ahol szükség lesz rá. Ezért egyet tud tenni: folyamatosan készül, de szigorúan csak a szakpolitika területén. Bajnai sokak szemében kettős játékot játszik. Azok a szocialisták, akik nem kedvelik, azt állítják, hogy persze, ha kikaparjuk a gesztenyét, ő hajlandó ráülni a végeredmény tetejére. Bajnai viszont azt mondja, számára nem fontos a hatalom. Ha tehát szükség lesz rá - és miért ne lenne szükség valakire, aki a válságkezelés során már bizonyított -, vállalja a feladatot, de nem a hatalmi harcot. Úgy gondolom, hogy hosszú távon neki van igaza. Ismeri a saját korlátait, tudja, hogy nem alkalmas a kampányra, nem alkalmas fővezérnek. De azt is tudja, mert egy évig próbálta, hogy a szakmai értelemben vett kormányzáshoz sokkal jobban ért, mint Gyurcsány vagy Orbán. És ez a két tényező számára is dilemmát okoz, mert ráadásul - ezt nagykövetektől tudom - Nyugaton a mai napig hihetetlenül nagyra értékelik. Sok nagykövettől hallottam, hogy ha Magyarországnak van még esélye a jövőre nézve, az Bajnai Gordon.</p> <p><em>Csakhogy nincs meg az a politikai erő, ami adott esetben hatalomra segítené.</em></p> <p>- De még kialakulhat. El tudom képzelni, hogy összejönnek a centristák a Fidesz józanabb politikusaiból - mert az biztos, hogy a Fideszt nem lehet hosszú távon egyben tartani -, az MSZP magát le nem járatott politikusaiból, az LMP-ből, meg valamiféle új civilszervezetből. Kikerekedhet egy olyan platform, amelyik odaállhat Bajnai mögé.</p> <p><em>Közben azonban készül az új választási törvény, és sok ellenzéki attól tart, hogy az is a jelenlegi hatalom bebetonozását szolgálja.</em></p> <p>- Senki nem tudja megmondani, hogyan fog gondolkodni a magyar társadalom 2014-ben. Hozhatnak olyan választási törvényt, amelyik a vékony többséggel rendelkezőkből abszolút többséget csinál. De mi a garancia arra, hogy ők lesznek a vékony többség? Magyarországon nyolcmillió embernek van választójoga, ebből rendszerint hatmillió megy el szavazni. Közülük durván egymillió az elkötelezett baloldali és egymillió az elkötelezett jobboldali. Ugyanakkor kétmillióan vannak azok, akik csak az utolsó hónapokban alakítják ki a véleményüket. Ők vagy szimbólumra vagy ígéretre vagy stílusra vagy politikusra hallgatva voksolnak ide vagy oda. Azt azonban a Fidesz sem tudja, hogy hova. Lehet, hogy ellenük fordul minden.</p> <p><em>Kommunikációval nem lehet meggyőzni ezt a kétmillió embert?</em></p> <p>- 2014-ben már nem.</p> <p><em>És ha megfelelő erővel hivatkoznak a nyolc év szocialista kormányzásra?</em></p> <p>- Ezt a kommunikációt már csak szűk körben hallgatják. Nézze meg, milyen szinten csökkent a köztévé nézettsége, amióta „államosították". Vagy nézzük a kormányközeli napilapot: hiába kap állami hirdetéseket a Magyar Nemzet, a példányszáma mégis csökken, másfél év alatt elvesztette az olvasói 20-25 százalékát. Ugyanakkor például az ATV nézettsége szignifikánsan nő, akárcsak több baloldali újságé. Ahogy a nyolc év baloldali kormányzás alatt folyamatosan gyengült a baloldali média befolyása, és folyamatosan erősödött a jobboldalié, most megfordult a helyzet.</p> <p>Egyébként van egy megdöbbentő tapasztalatom: 1985-88 között volt utoljára példa arra, hogy annyit hívtak vidékre előadásokat tartani, mint idén. Tizenegy megyében jártam hat hónap alatt, és csak azért ennyiben, mert több előadást nem tudtam elvállalni. Olyan civil körökbe, szervezetekbe hívnak, melyekről azt hittem, hogy 15-20 éve megszűntek. Meg is szűntek, de most újraélednek.</p> <p><em>Mi iránt érdeklődnek ezeken a rendezvényeken?</em></p> <p>- Átfogó politikai helyzetelemzést szeretnének arról, hogy mi történik az országban, és milyen következményekkel járnak a különböző döntések. Sok jobboldali városba is hívnak: Szekszárdon például helyi vállalkozóknak tartottam előadást, akik elmondták, hogy majdnem mindannyian Fidesz-szavazók voltak, de nagyon megbánták, mert semmi nem úgy lett, ahogy a kampányban megígérték. Én egyébként is úgy tapasztalom, hogy a hazai középvállalkozói réteg a leginkább csalódott.</p> <p><em>Többek szerint a csalódott rétegek egy része eltolódik a szélsőjobb felé. A Jobbikot mennyire tartja veszélyesnek? A legutóbbi mérések szerint megelőzték a szocialistákat.</em></p> <p>- A Jobbik most érte el ismét azt a támogatottságot, amivel a választás idején rendelkezett, és ami az elmúlt másfél évben megkopott. A reménytelenek pártja, komoly támogatottsággal a depressziós vidékeken, Szabolcsban, Borsodban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Csongrádban és Békésben rendelkezik. Szerintem a Jobbik elérte népszerűsége csúcsát, ennél magasabbra nem tud menni. Éppen ezért nem osztom a balliberális oldalon hallható aggodalmakat a szélsőjobbos előretörésről. Európában a Jobbikhoz hasonló pártok mindenütt előjönnek, ahol bevándorlási, etnikai problémák vannak, de sehol Európában nem válnak kormánytényezővé. És abban sem hiszek, hogy a Fidesz érdekelt lenne a Jobbik mesterséges erősítésében - mert erről is sok legenda van -, hogy adott esetben, meggyengülve, összefog a Jobbikkal, és koalíciót alkot. A Jobbik és a Fidesz között zéróösszegű játszma van, csak egymástól vihetnek szavazókat.</p> <p><em>És mit gondol a magyar demokrácia állapotáról? Abban egyetért az előbb idézett balliberális gondolkodókkal, hogy a Fidesz másfél éve gyengíti a demokratikus berendezkedést? Alkotmánybíróság, legfőbb ügyész, médiatanács...</em></p> <p>- ...Költségvetési Tanács, Számvevőszék. Lényegében minden kormányzati kontrollintézményt meggyengítettek: átalakították, megszüntették, saját embereikkel töltötték fel. Ennek ellenére a fennálló hatalmi rendet nem tartom diktatúrának. Amíg Magyarországon vannak választások, amíg működik a parlament, addig ostobaságnak tartom diktatúráról beszélni. Én inkább úgy fogalmaznám ezt meg, hogy a Fidesz a választás megnyerése napjától tudatosan törekszik a kormányzattal szemben a korábbi húsz évben kialakult kontrollintézmények semlegesítésére. Ez a Magyarországon bevett konszenzusos demokrácia felrúgása. Formálisan megtartják a jogrendet, nyíltan nem sértik a jogállamiságot. Ez az autoriter berendezkedésű, tekintélyuralmi rendszerekre emlékeztet, de még mindig közelebb áll a demokráciához, mint a diktatúrához. A diktatúra egyébként komoly rendszer, többnyire különleges helyzet és rendkívüli teljesítmény eredménye: egy működőképes, jól kitalált rendszer. Ami itt van, az nem a diktatúra irányába tart. Ez rosszabb. Ez káosz.</p>
Bővebben:
Ez nem diktatúra, hanem káosz
Üzleti gondolkodó: ki ő és miért van rá szükség?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése